Az első és a második rész után az utolsó négyes is bemutatásra kerül, ahova a legizgalmasabb csapatok kerültek, hárman közülük ugyanis akár a végső győzelemért is harcban lehet. Igazolásokból volt bőven idén is, első ránézésre talán az egyik legkiegyenlítettebb mezőny alakult ki, így végre reménykedhetünk abban, hogy nem dőlnek el a fontos kérdések az alapszakasz utolsó fordulója előtt.

Sydney FC

Vezetőedző: Steve Corica

Érkezett: Jake Girdwood-Reich (ifiből), Corey Hollman (ifiből), Adam Pavlesic (ifiből), Diego Caballo, Robert Mak, Alex Parsons, Jack Rodwell, Joe Lolley

Hosszabbított: Luke Brattan, Andrew Redmayne, Patrick Wood, Rhyan Grant, Alex Wilkinson, Paulo Retre, James Donachie

Távozott: Michael Zullo, Bobo, Kosta Barbarouses, Luciano Narsingh, Trent Buhagiar, Mustafa Amini, Harry Van der Saag, Callum Talbot, Anton Milnaric, Liam McGing, Chris Zuvela, Calem Nieuwenhof, Milos Ninkovic, Ben Warland, Elvis Kamsoba 

Hatalmas átalakuláson ment át az ötszörös bajnok Sydney FC kerete, ezen azonban nem kell meglepődni. Steve Coricáék a COVID kirobbanása óta nem igazán voltak aktívak az átigazolási piacon, ami a tavalyi szezonban alaposan meglátszott a csapaton. Joel King Dániába igazolásával üresen maradt a védelem bal oldala, Connor O'Toole és Callum Talbot versengett a helyért és nehéz megmondani kinek sikerült betöltenie az űrt. A jó válasz inkább az, hogy egyikőjüknek se, hiszen Talbot azóta a Melbourne City futballistája lett, O'toole maradt, azonban Diego Caballo személyében komoly vetélytársat kapott és ne legyenek kétségeink afelől, hogy a spanyol fogja megkapni a bizalmat a szezon elején.

A Sydney több olyan játékosától is megvált, akik vagy nagy reményekkel érkeztek a csapathoz (ilyen volt Luciano Narsingh vagy Mustafa Amini), ők nem csak anyagilag, hanem szakmailag is megkönnyebbülés lehet a klubnak. Az Iránba szerződő Elvis Kamsoba azonban biztosan hiányozni fog, mint a tavalyi szezon egyetlen értékelhető játékosa. Az ő helyére jött a Ferencvárossal bajnok és kupagyőztes szlovák válogatott Robert Mak, akinek tavalyi sérüléséig Peter Stöger irányítása alatt nyújtotta a legjobbját a Fradiban - ha azt a formáját tudja hozni Sydneyben és Adam Le Fondre is megtalálja a góllövő stoplisát, veszélyes támadósor állhat Corica rendelkezésére.

Egymással "cserélt" a Sydney és városi riválisa, a Wanderers és könnyen lehet, hogy nem az AFC BL győztes Western Sydney járt jól. A szurkolók nagy kedvence, Milos Ninkovic idén már piros-feketében folytatja, míg Jack Rodwell a város keleti végébe tette át székhelyét. A Wanderers tavalyi szezonját még Rodwell sem tudta megmenteni, így nem csoda, hogy távozott és az ötszörös bajnoknál újra régi fényében villoghat és (visszatérve a támadó harmadhoz) Joe Lolley is jófogásnak tűnik eddigi karrierje alapján.

Steve Corica az első naptól kezdve a Sydney alkalmazásában áll (fotó: Jason McCalwey)

Western Sydney Wanderers

Vezetőedző: Mark Rudan

Érkezett: Lawrence Thomas, Zac Sapsford, Romain Amalfitano, Kusini Yengi, Calum Nieuwenhof, Oliver Bozanic, Gabriel Cleur, Yeni N'Gbakoto, Milos Ninkovic, Tom Beadling, Ruon Tongyik, Sulejman Krpić, Brandon Borrello, Marcelo Guedes

Hosszabbított: Alessandro Lopane, Daniel Margush, Jarrod Carluccio, Ramy Najjarine, Tomi Mrcela

Távozott: Thomas Aquilina, Bernie Ibini, Dimitri Petratos, Tomer Hemed, Tomas Mejias, Ziggy Gordon, Keijiro Ogawa, Steven Ugarkovic, Tass Mourdoukoutas, Mark Natta, Jordi Swibel, Vedran Janjetovic, Keanu Baccus, Phillip Cancar, James Troisi, John Koutroumbis, Jack Rodwell

A Western Sydney Wanderers minden évben olyan erős kerettel vág neki az A-League aktuális szezonjának, hogy papíron könnyedén be kellene masírozniuk a rájátszásba, ehelyett évek óta borzalom ami a klubnál megy. Idén is nagy volt a jövés-menés a klub székházában, játékosok váltották egymást az irodákban - ki a kilépő papírjait vette át, ki új szerződését írta alá. 

A távozók között volt például Tomer Hemed, akiből nem sem Carl Robinson, sem később Mark Rudan nem tudta kihozni azt, amit Ufuk Talaynak sikerült a Wellingtonnál, mégpedig azt, hogy gólveszélyes legyen csatár létére. Tomas Mejias bebizonyította, hogy a kétkedőknek volt igazuk vele szemben és jobb megoldás volt Daniel Margush a kapuban, még akkor is, ha csodát ő sem tudott tenni. Ziggy Gordon sem tudta két év alatt a Marinersnél mutatott remek játékát megismételni. 

Legjobbjait sem tudta megtartani a Wanderers, a japán Keijiro Ogawaát Ausztrália helyett a dél-koreai Seoul FC-nek adta kölcsön ezúttal a Yokohama, fiatal tehetségeit pedig Skóciába importálták: Philip Cancar a Livingstone, Keanu Baccus pedig a St. Mirrennél folytatja, Jack Rodwell pedig a már említett Sydney FC-nél.

Érkező oldalon is nagy volt felfordulás, Mejias helyére Lawrence Thomas érkezett, aki megoldhatja a Wanderers kapusgondjait, míg a védelemben a brazil Marcelo abszolút a csapat, ha nem a liga egyik legnagyobb sztárja lehet. Ruon Tongyik jól játszott a Central Coast Marinernsél, kérdés, hogy fogja érezni magát a Wanderersnél tapasztalható jóval nagyobb nyomás alatt és az olasz alsóbb osztályokban tapasztalatot szerző Gabriel Cléúr is segíthet a csapat védekezési problémáin. 

A középpálya a liga egyik legerősebbje, legalábbis papíron. Oliver Bozanic és a Romain Amalfitano alkotta kettős sok bosszúsgot okozhat majd az ellenfeleknek, akár együtt, akár külön-külön lesznek a pályán. Calem Nieuwnhof a Sydney után talán itt több lehetőséget kap, de nem lenne meglepő, ha már januárban új csapata lenne a fiatal játékosnak. Egyelőre Tom Beadling leigazolása nem tűnik túl indokoltnak, hiszen posztján még ott van Terry Antonis is.

A támadó sor is jól néz ki. Yeni N'Gbakoto nem tavaly nyújtotta élete legjobb teljesítményét, de Ausztrália pont az a hely, ahol 30 évesen ismét sztár lehet és Brandon Borrello is jó helyen építheti fel ismét magát. Nagy kérdés, hogy mihez kezdenek majd a 37 éves Milos Ninkoviccsal, akinek a leigazolása inkább tűnik fricskának a Sydney szurkolói felé, mintsem megalapozott szakmai döntésnek. Kusini Yengi nagyszerűen játszott Adelaideben és jó párost alkothat a bosnyák Sulejman Krpiccsel.

Idén végre lesz minek örülni a szurkolóknak? (forrás: smh.com.au)


Wellington Phoenix

Vezetőedző: Ufuk Talay

Érkezett: Steven Ugarkovic, Kosta Barbarouses, Lucas Mauragis (kölcsönben a Newcastle Jets-től), Bozhidar Kraev, Yan Sasse, Oskar Zawada

Hosszabbított: David Ball

Távozott: Reno Piscopo, Louis Fenton, Jaushua Sotirio, Gael Sandoval, Gary Hooper, James McGarry, Matthew Bozinovski, Kurtis Mogg, George Ott 

A két Sydney csapattal ellentétben kevés volt a mozgolódás az új-zélandiaknál és talán érthető is a miértje. A Phoenix az előző két szezonban is erőn felül teljesített azáltal, hogy Ausztráliába voltak kénytelenek költözni a szezon alatt, idén azonban végre hazai környezetben léphetnek majd pályára. 

A brazil Yan Sasse és a lengyel Oskar Zawada nem tűnik az év üzletének (főleg a brazil nem), de Ufuk Talayék már bebizonyították párszor, hogy mit tudnak kihozni egy-egy gyengébbnek tűnő játékosból. A legígéretesebb érkező a bolgár válogatott Bozhidar Kraev, akinek a feladata Ben Waine és a hazatérő Kosta Barbarouses kiszolgálása lesz majd.

A távozók közül Reno Piscopo, Jaushua Sotirio, Gael Sandoval és a profi futballtól visszavonuló Louis Fenton hiányát a szezon elején biztosan megérzi majd a csapat, de legfőképpen Gary Hoopert lesz majd nehéz pótolni és nem is feltétlen a góljait, hanem a mezőnyben végzett munkáját. 

Két év után újra hazai pályán játszhat a Wellington (forrás: sportingnews.com)

Western United

Vezetőedző: John Aloisi

Érkezett: James Troisi, Jacob Tratt, Tongo Doumbia

Hosszabbított: Nikolai Topor-Stanley, Ben Collins, Sebastian Pasquali, Ben Garuccio

Távozott: Rene Krhin, Jerry Skotadis, Ivan Vujica

Bajnoki címig vezette harmadik évében a Western Unitedet csapatát az a John Aloisi, aki a éveken át nem kapott munkát Ausztráliában miután elküldték a Brisbane Roartól 2018-ban. Bár kicsit nehezen indult a szezon Melbourne harmadik számú csapatának, nem túlzás azt állítani, hogy tökéletes szezont produkáltak. A csapat és új edzője annyira egymásra talált, hogy maguk a játékosok énekelték félpucéran edzőjük nevét egy-egy győzelmet követően, mintha a munka érdemi részét is a 46 éves edző végezte volna el. 

Hogy ez a fajta ragaszkodás vagy a további felvázolt jövő az, ami egyben tartotta a csapatot (esetleg mindkettő) nem tudni, de jó hír, hogy René Khrinen kívül minden fontos játékos maradt az együttesnél. Sőt mi több, Tongo Doumbia személyében minőségi játékossal erősödött a középpálya. Jacob Tratt és James Troisi talán végre megtalálja a helyét a Western United csapatában és az egész szezonban is erősítést jelenthetnek, nem csak a tőlük megszokott néhány meccs erejéig. 

A Western United egyetlen gyenge pontja a keret átlagéletkora, a maga több, 26 évével az egyik legidősebb kerettel rendelkezik John Aloisi, mindezt pedig azzal kompenzálták, hogy egy 31 fős keretet állítottak össze - messze a legnagyobbat az egész ligában. A húzóemberek közül Jamie Young 37, Nikolai Topor-Stanley 37, Neil Kilkenny 36, Tongo Doumbia 33, Steven Lustica 31, James Troisi 34, Alessandro Diamanti 39, Aleksandar Prijovic pedig 32. életévét tapossa már. Bár a legtöbbjükben még bőven van szufla, amennyiben Young, Topor-Stanley, Kilkenny és Diamanti a szezon végén a visszavonulás mellett dönt, nehéz lesz hirtelen ennyi minőségi játékost pótolni Melbourne-ben.

Apropó Prijovic! Az egyik legnagyobb kérdés az ő játékát illetően, hogy mentálisan mennyire lesz ott a pályán, hiszen a szerb támadó a szünetben kishíján a Legia Varsó játékosa lett, ez az üzlet azonban végül meghiúsult és maradt Ausztráliában. Mivel a tárgyalásokról túl sok minden nem derült ki, csak remélni lehet, hogy Prijovic utasította vissza a lengyeleket és a Western United vezetősége mondott irreális kivásárlási összeget, amivel végül keresztül húzták a két fél számításait - hiszen egy rossz kedvű csatárnál kevés rosszabb van...

John Aloisi első évében bajnok lett a Western Uniteddel (forrás: sport.optus.com.au)